Pratiche sleali 2005/0029 HU
BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR GA HR HU IT LV LT MT NL PL PT RO SK SL SV print pdf
- 8 2. cikk Fogalommeghatározások
- 1 5. cikk A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalma
- 5 6. cikk Megtévesztő tevékenységek
- 5 7. cikk Megtévesztő mulasztások
- 4 9. cikk Zaklatás, kényszerítés és nem megengedett befolyásolás alkalmazása
- 3 11. cikk Végrehajtás
- 2 12. cikk Bíróságok és közigazgatási hatóságok: követelések bizonyítása
- 5 „1. cikk
- 4 „3a. cikk
- 1 17. cikk Tájékoztatás
- Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról
- fogyasztó
- kereskedő
- termék
- az üzleti vállalkozásoknak a fogyasztókkal szemben folytatott kereskedelmi gyakorlatai
- fogyasztók gazdasági magatartásának jelentős torzítása
- magatartási kódex
- a magatartási kódex felelőse
- szakmai gondosság
- felhívás vásárlásra
- nem megengedett befolyásolás
- ügyleti döntés
- szabályozott szakma
- vagy 149
- hogy 64
- kereskedelmi 56
- illetve 29
- kereskedő 29
- irányelv 27
- //ek 26
- annak 26
- fogyasztó 24
- tanácsi 22
- hl l 22
- cikk 21
- termék 21
- olyan 20
- szóló 20
- közigazgatási 20
- való 19
- európai 19
- amely 18
- gyakorlat 18
- parlamenti 16
- tisztességtelen 16
- ezen 15
- azokat 15
- valamint 14
- gyakorlatok 14
- irányelv 14
- amelyek 14
- amennyiben 14
- azon 14
- cikke 13
- adott 12
- reklám 12
- módon 12
- tagállamok 12
- megfelelő 12
- vonatkozó 11
- megtévesztő 11
- fogyasztók 10
- szemben 10
- állítása 10
- kell 10
- eszközök 10
- amelyet 10
- jogi 10
- hl l 9
- érdekében 9
- esetben 9
- által 9
- más 9
1. cikk
Célkitűzés
Ennek az irányelvnek az a célja, hogy hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez, valamint hogy a fogyasztók gazdasági érdekeit sértő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási tagállami rendelkezések közelítése révén magas szintű fogyasztóvédelmet valósítson meg.
„1. cikk
Ezen irányelv célja, hogy a kereskedőket megvédje a megtévesztő reklámmal és annak tisztességtelen következményeivel szemben, valamint hogy megállapítsa azokat a feltételeket, amelyek mellett az összehasonlító reklám megengedett.”
. 2. | A 2. cikkben
|
3. | A 3a. cikk helyébe a következő szöveg lép: 2. cikk Fogalommeghatározások Ezen irányelv alkalmazásában:
5. cikk A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalma (1) Tilos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat alkalmazni. (2) A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen, amennyiben:
(3) Azon kereskedelmi gyakorlatokat, amelyek valószínűsíthetően csak a fogyasztóknak egy, e kereskedelmi gyakorlattal vagy az annak alapjául szolgáló termékkel szemben szellemi vagy fizikai fogyatékosságuk, koruk vagy hiszékenységük miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjának gazdasági magatartását torzítják jelentősen – és oly módon, hogy azt a kereskedőnek ésszerűen előre kellene látnia –, az adott csoport átlagtagja szempontjából kell értékelni. Ez nem érinti azokat a megszokott és jogszerű reklámtevékenységeket, amelyek túlzó vagy nem szó szerint értendő kijelentéseket alkalmaznak. (4) Különösen tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, amely:
(5) Az I. melléklet tartalmazza azoknak a kereskedelmi gyakorlatoknak a felsorolását, amelyek minden körülmény között tisztességtelennek minősülnek. Ugyanezt a felsorolást kell alkalmazni minden tagállamban, és a felsorolás csak ezen irányelv felülvizsgálata révén módosítható. 1. Szakasz Megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok 6. cikk Megtévesztő tevékenységek (1) Megtévesztőnek minősül a kereskedelmi gyakorlat, amennyiben hamis információt tartalmaz, és ezáltal valótlan, vagy bármilyen módon – ideértve a megjelenítés valamennyi körülményét – félrevezeti vagy félrevezetheti az átlag fogyasztót, még akkor is, ha az információ az alábbi elemek közül egy vagy több tekintetében tényszerűen helytálló, és feltéve bármelyik esetben, hogy ténylegesen vagy valószínűsíthetően arra készteti a fogyasztót, hogy olyan ügyleti_döntést hozzon, amelyet egyébként nem hozott volna meg:
(2) Megtévesztőnek minősül a kereskedelmi gyakorlat akkor is, ha az tényszerű összefüggésében, sajátosságaira és körülményeire figyelemmel, az átlag fogyasztót ténylegesen vagy valószínűsíthetően olyan ügyleti_döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, és amely magában foglalja a következőket:
7. cikk Megtévesztő mulasztások (1) Megtévesztőnek minősül az a kereskedelmi gyakorlat, amely a ténybeli körülmények alapján – figyelembe véve annak valamennyi jellemzőjét és feltételét, valamint kommunikációs eszközeinek korlátait is –, az átlag fogyasztó tájékozott ügyleti_döntéséhez szükséges jelentős információkat hagy ki, és ezáltal – a körülményektől függően – ténylegesen vagy valószínűsíthetően ahhoz vezet, hogy az átlag fogyasztó olyan ügyleti_döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna. (2) Megtévesztő mulasztásnak minősül az is, ha a kereskedő az (1) bekezdésben említett jelentős információt hallgat el, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető, vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, figyelembe véve az említett bekezdésben leírt szempontokat, illetve ha nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és amennyiben ez bármelyik esetben ténylegesen vagy valószínűsíthetően ahhoz vezet, hogy az átlag fogyasztó olyan ügyleti_döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna. (3) Amennyiben a kereskedelmi gyakorlatban alkalmazott kommunikációs eszköz térbeli vagy időbeli akadályokat támaszt, ezen akadályokat, illetve minden olyan intézkedést, amelyet a kereskedő annak érdekében tett, hogy az információt más módon eljuttassa a fogyasztókhoz, figyelembe kell venni annak eldöntésekor, hogy fennállt-e mulasztás a tájékoztatás tekintetében. (4) Vásárlásra való felhívás esetén az alábbiakra vonatkozó információ minősül jelentősnek, amennyiben az a körülményekből nem tűnik ki:
(5) Jelentősnek minősülnek továbbá a közösségi jog által megállapított, a reklámot és a marketinget is magukban foglaló kereskedelmi kommunikációra vonatkozó tájékoztatási követelmények, amelyek nem teljes körű felsorolását a II. melléklet tartalmazza. 2. Szakasz Agresszív kereskedelmi gyakorlatok 9. cikk Zaklatás, kényszerítés és nem_megengedett_befolyásolás alkalmazása Annak meghatározásakor, hogy egy kereskedelmi gyakorlat alkalmaz-e zaklatást, kényszerítést –beleértve a fizikai erőszakot is –, illetve nem_megengedett_befolyásolást, a következőket kell figyelembe venni:
3. FEJEZET MAGATARTÁSI KÓDEXEK 11. cikk Végrehajtás (1) A tagállamok a fogyasztók érdekében biztosítják a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok leküzdésére, valamint az ezen irányelv rendelkezései betartásának kikényszerítésére alkalmas megfelelő és hatékony eszközöket. Ezek az eszközök magukban foglalják azokat a jogi rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik azoknak a személyeknek vagy szervezeteknek – a versenytársakat is beleértve –, amelyeknek a nemzeti jog alapján jogos érdekük fűződik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok leküzdéséhez, hogy:
Az egyes tagállamokra tartozik annak eldöntése, hogy e jogorvoslati eszközök közül melyik álljon rendelkezésre, illetve hogy lehetővé tegyék-e a bíróságok vagy a közigazgatási hatóságok számára, hogy a panaszok intézéséhez az egyéb meglévő eljárások előzetes lefolytatását követeljék meg, beleértve azokat is, amelyeket a 10. cikk említ. E jogorvoslati eszközök attól függetlenül rendelkezésre állnak, hogy az érintett fogyasztók abban a tagállamban vannak-e, amelyben a kereskedő üzleti tevékenységét folytatja, vagy egy másik tagállamban. Az egyes tagállamok dönthetik el, hogy:
(2) Az (1) bekezdésben említett jogi rendelkezések szerint a tagállamok a bíróságokra vagy a közigazgatási hatóságokra ruházhatják azokat a hatásköröket, amelyek felhatalmazzák azokat arra, hogy olyan esetekben, amikor ezeket az intézkedéseket szükségesnek ítélik, figyelembe véve az összes felmerülő érdeket és különösen a közérdeket:
akár a tényleges veszteségre vagy kárra, illetve a kereskedő részéről felmerülő szándékra vagy gondatlanságra utaló bizonyíték hiányában is. A tagállamok ezen felül gondoskodnak arról is, hogy az első albekezdésben említett intézkedéseket gyorsított eljárás keretében hozzák meg:
azzal, hogy a tagállamokra tartozik annak eldöntése, hogy a két lehetőség közül melyiket választják. A tagállamok a bíróságokra vagy a közigazgatási hatóságokra olyan hatásköröket is ruházhatnak, amelyek felhatalmazzák azokat arra, hogy az olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tartós hatásának kiküszöbölése céljából, amelyek megszüntetését jogerős határozat már elrendelte:
(3) Az (1) bekezdésben említett közigazgatási hatóságok:
Amikor a (2) bekezdésben említett hatásköröket egy közigazgatási hatóság gyakorolja kizárólagosan, a határozatokat minden esetben indokolni kell. Ebben az esetben biztosítani kell a közigazgatási hatóság hatásköre helytelen vagy indokolatlan gyakorlása, vagy a hatáskör gyakorlásának helytelen vagy indokolatlan elmulasztása bírósági felülvizsgálatának lehetőségét. 12. cikk Bíróságok és közigazgatási hatóságok: követelések bizonyítása A tagállamok bíróságokra vagy közigazgatási hatóságokra ruházzák azokat a hatásköröket, amelyek a 11. cikkben biztosított polgári vagy közigazgatási eljárásokban azokat felhatalmazzák arra, hogy:
„1. cikk Ezen irányelv célja, hogy a kereskedőket megvédje a megtévesztő reklámmal és annak tisztességtelen következményeivel szemben, valamint hogy megállapítsa azokat a feltételeket, amelyek mellett az összehasonlító reklám megengedett.” . |
2. | A 2. cikkben
|
3. | A 3a. cikk helyébe a következő szöveg lép: „3a. cikk
|
4. | A 4. cikk (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
. |
5. | A 7. cikk (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
. |
17. cikk
Tájékoztatás
A tagállamok meghozzák a megfelelő rendelkezéseket, hogy a fogyasztókat tájékoztassák az ezen irányelvet a belső jogukba átültető nemzeti jogszabályokról, és adott esetben arra ösztönzik a kereskedőket és a magatartási_kódexek felelőseit, hogy tájékoztassák a fogyasztókat magatartási_kódexeikről.
21. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Strasbourgban, 2005. május 11-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
J. P. BORRELL FONTELLES
a Tanács részéről
az elnök
N. SCHMIT
(1) HL C 108., 2004.4.30., 81. o.
(2) Az Európai Parlament 2004. április 20-i véleménye (HL C 104. E, 2004.4.30., 260. o.), a Tanács 2004. november 15-i közös álláspontja (HL C 38. E, 2005.2.15., 1. o.), az Európai Parlament 2005. február 24-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2005. április 12-i határozata.
(3) HL L 250., 1984.9.19., 17. o. A 97/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 290., 1997.10.23., 18. o.) módosított irányelv.
(4) HL L 144., 1997.6.4., 19. o. A 2002/65/EK irányelvvel (HL L 271., 2002.10.9., 16. o.) módosított irányelv.
(5) HL L 166., 1998.6.11., 51. o. A legutóbb a 2002/65/EK irányelvvel módosított irányelv.
(6) HL L 271., 2002.10.9., 16. o.
(7) HL L 201., 2002.7.31., 37. o.
(8) HL L 171., 1999.7.7., 12. o.
(9) HL L 149., 2005.6.11., 22. o.”.
(10) HL L 149., 2005.6.11., 22. o.”.
(11) HL L 149., 2005.6.11., 22. o.”.
(12) HL L 364., 2004.12.9., 1. o.
I. MELLÉKLET
MINDEN KÖRÜLMÉNY KÖZÖTT TISZTESSÉGTELENNEK MINŐSÜLŐ KERESKEDELMI GYAKORLATOK
Megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok
1. | Annak valótlan állítása, hogy a kereskedő a magatartási_kódex aláírója. |
2. | Bizalmi jegy, minőségi jegy, vagy annak megfelelő jelzés megjelenítése a szükséges engedély nélkül. |
3. | Annak valótlan állítása, hogy egy magatartási_kódexet valamely közjogi, vagy egyéb szervezet jóváhagyott. |
4. | Annak valótlan állítása, hogy egy kereskedőt (beleértve annak kereskedelmi gyakorlatait) vagy egy terméket valamely közjogi vagy magánszervezet elismert, jóváhagyott, vagy engedélyezett, vagy pedig az ilyen állítás az elismerési, jóváhagyási és engedélyezési feltételeknek való megfelelés nélkül. |
5. | Termékek adott áron való megvásárlására történő felhívás, a kereskedő azon megalapozott feltételezésének elhallgatásával, hogy azokat vagy az azokat helyettesítő termékeket a kínált áron, a termék és az ajánlati ár figyelembevételével ésszerű időtartamon belül és mennyiségben nem fogja tudni sem leszállítani, sem más kereskedőtől beszerezni (csalogató reklám). |
6. | Egy termék adott áron történő megvásárlására való felhívás, majd:
egy másik termék eladásösztönzésének a szándékával (bait-and-switch reklám). |
7. | A fogyasztók azonnali döntéshozatalra kényszerítésének céljából hamisan annak állítása, hogy a termék csak nagyon korlátozott ideig kapható, vagy csak különleges feltételek mellett, nagyon korlátozott ideig lesz kapható, és ezáltal a fogyasztók megfosztása a tájékozott döntéshez szükséges időtől vagy alkalomtól. |
8. | Értékesítés utáni szolgáltatás biztosításának vállalása a fogyasztók részére úgy, hogy őket az ügylet megkötése előtt a kereskedő nem azon tagállam hivatalos nyelvén tájékoztatta az elérhetőségéről, amelyben letelepedett, majd ezután a szolgáltatást csak egy másik nyelven teszi hozzáférhetővé, anélkül, hogy a fogyasztót erről világosan tájékoztatná, még mielőtt ő az ügylet mellett döntene. |
9. | Annak valótlan állítása, vagy olyan benyomás keltése, hogy a termék jogszerűen forgalmazható. |
10. | A fogyasztók törvényes jogára vonatkozóan olyan látszat keltése, mintha az a kereskedő ajánlatának sajátossága lenne. |
11. | Az írott és elektronikus sajtóban szerkesztői tartalom használata a termék eladásösztönzésére, amikor a kereskedő fizetett az eladásösztönzésért, ez azonban a fogyasztó számára nem derül ki világosan a tartalomból, a képekből, vagy a hangokból. („advertorial”, szerkesztői reklám). Ez nem érinti a 89/552/EGK irányelvet (1). |
12. | Jelentős tények hamis állítása a fogyasztó, illetve családja személyes biztonsága fenyegetettségének természetére és mértékére vonatkozóan, abban az esetben, ha a fogyasztó nem vásárolja meg a terméket. |
13. | Egy bizonyos gyártó által gyártott termékhez hasonló termék reklámozása oly módon, hogy a fogyasztó szándékos megtévesztés révén azt gondolja, hogy a – valóságtól eltérően – a terméket ugyanaz a gyártó gyártotta. |
14. | Piramis-elvre épülő olyan eladásösztönző rendszer létrehozása, működtetése, vagy támogatása, amelyben a fogyasztó annak lehetőségével számol, hogy jövedelemre tesz szert, amely elsősorban más játékosoknak a rendszerbe való belépéséből ered, nem pedig a termékek eladásából, illetve fogyasztásából. |
15. | Annak valótlan állítása, hogy a kereskedő felhagy a kereskedéssel, illetve üzlethelyiséget változtat. |
16. | Annak állítása, hogy a termékek megkönnyítik a szerencsejátékokban való nyerést. |
17. | Annak valótlan állítása, hogy a termék alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarainak vagy rendellenességeinek gyógyítására. |
18. | Téves tényszerű információ szolgáltatása a piaci feltételekről, illetve a termék fellelhetőségének lehetőségeiről, azzal a szándékkal, hogy a fogyasztót a terméknek a szokásos piaci feltételeknél kevésbé kedvező feltételek melletti megvásárlására bírják rá. |
19. | A kereskedelmi gyakorlat során verseny meghirdetése, vagy az eladásösztönzés során nyeremény felajánlása, anélkül, hogy a meghirdetett, vagy azoknak megfelelő díjak (nyeremények) valóban kiosztásra kerülnének. |
20. | A termék „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes” vagy hasonló jelzőkkel való leírása, ha a fogyasztónak a kereskedelmi gyakorlat elfogadásának és a termék szállításának, illetve szállíttatásának elkerülhetetlen költségén felül bármit is fizetnie kell. |
21. | A reklámanyagban számla vagy más hasonló, fizetési igényt megfogalmazó dokumentum küldése, amely tévesen azt a benyomást kelti a fogyasztóban, hogy már megrendelte a reklámozott terméket. |
22. | Annak valótlan állítása, vagy olyan hamis benyomás keltése, hogy a kereskedő nem a saját kereskedésével, vállalkozásával, mesterségével vagy szakmájával kapcsolatos célból jár el, vagy hamis módon fogyasztóként való fellépés. |
23. | Azon hamis benyomás keltése, hogy egy termékkel kapcsolatos értékesítés utáni szolgáltatás elérhető egy attól eltérő tagállamban, mint ahol a terméket eladták. |
Agresszív kereskedelmi gyakorlatok
24. | Azon benyomás keltése a fogyasztóban, hogy nem hagyhatja el az üzlethelyiséget, amíg a szerződés létre nem jött. |
25. | A fogyasztó személyes felkeresése a lakhelyén, figyelmen kívül hagyva annak távozásra és vissza nem térésre felszólító kérését, kivéve azon feltételek esetén és abban a mértékben, amelyet a nemzeti jog a szerződéses kötelezettség végrehajtásának érdekében jogszerűnek ismer el. |
26. | Telefonon, faxon, e-mailen, vagy más távközlési eszközön keresztül tartósan és nem kívánt módon a fogyasztó sürgetése, kivéve azon feltételek esetén és abban a mértékben, amelyet a nemzeti jog a szerződéses kötelezettség végrehajtásának érdekében jogszerűnek ismer el. Ez nem érinti a 97/7/EK irányelv 10. cikkét, a 95/46/EK (2) és a 2002/58/EK irányelvet. |
27. | Biztosítási kötvénnyel kapcsolatosan kártérítési igényt érvényesíteni kívánó fogyasztótól olyan dokumentumok bemutatásának megkövetelése, amelyek az igény érvényességének megítélése szempontjából ésszerűen nem tekinthetők irányadónak, vagy a vonatkozó írásbeli megkeresésre a válaszadás rendszeres elmulasztása azzal a céllal, hogy ez a fogyasztót visszatartsa szerződéses jogainak gyakorlásától. |
28. | A reklámban a gyermekek közvetlen felszólítása a reklámozott termékek megvásárlására, vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolja meg számukra a reklámozott termékeket. Ez a rendelkezés nem érinti a televíziós műsorszolgáltatásról szóló 89/552/EGK irányelv 16. cikkét. |
29. | Azonnali, vagy halasztott fizetés követelése a kereskedő által szállított termékekért, illetve azok visszaszállításának, vagy megőrzésének követelése, ha azokat a fogyasztó nem kérte; kivéve, ha a 97/7/EK irányelv 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően szolgáltatott helyettesítő termékről van szó (nem kért értékesítés). |
30. | A fogyasztó kifejezetten arról való tájékoztatása, hogy amennyiben nem vásárolja meg az adott terméket, illetve szolgáltatást, veszélybe sodorja a kereskedő munkáját és megélhetését. |
31. | Olyan hamis benyomás keltése, hogy a fogyasztó már megnyert, meg fog nyerni, vagy meghatározott cselekmény megtétele révén fog megnyerni egy nyereményt vagy egyéb előnyhöz jutni, miközben valójában:
|
(1) A tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989. október 3-i 89/552/EGK tanácsi irányelv (HL L 298., 1989.10.17., 23. o.). A 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 202., 1997.7.30., 60. o.) módosított irányelv.
(2) A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.). Az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.
II. MELLÉKLET
KÖZÖSSÉGI JOGI RENDELKEZÉSEK A REKLÁMOZÁS ÉS KERESKEDELMI KOMMUNIKÁCIÓ SZABÁLYAINAK MEGHATÁROZÁSÁRA VONATKOZÓAN
A 97/7/EK irányelv 4. és 5. cikke.
A szervezett utazási formákról szóló, 1990. június 13-i 90/314/EGK tanácsi irányelv (1) 3. cikke.
Az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződések egyes szempontjai vonatkozásában a fogyasztók védelméről szóló, 1994. október 26-i 94/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 3. cikkének (3) bekezdése.
A fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről szóló, 1998. február 16-i 98/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 3. cikkének (4) bekezdése.
Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 86. és 100. cikke.
A belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) 5. és 6. cikke.
A tagállamok fogyasztói hitelre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló 87/102/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 1998. február 16-i 98/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 1. cikkének d) pontja.
A 2002/65/EK irányelv 3. és 4. cikke.
Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 85/611/EGK tanácsi irányelvnek az alapkezelő társaságok és az egyszerűsített tájékoztató szabályozása tekintetében történő módosításáról szóló, 2002. január 21-i 2001/107/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 1. cikkének (9) bekezdése.
A biztosítási közvetítésről szóló, 2002. december 9-i 2002/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 12. és 13. cikke.
Az életbiztosításról szóló, 2002. november 5-i 2002/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 36. cikke.
A pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) 19. cikke.
Az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1992. június 18-i 92/49/EGK tanácsi irányelv (11) (harmadik nem-életbiztosítási irányelv) 31. és 43. cikke.
Az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló, 2003. november 4-i 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) 5., 7. és 8. cikke.
(1) HL L 158., 1990.6.23., 59. o.
(2) HL L 280., 1994.10.29., 83. o.
(3) HL L 80., 1998.3.18., 27. o.
(4) HL L 311., 2001.11.28., 67. o. A legutóbb a 2004/27/EK irányelvvel (HL L 136., 2004.4.30., 34. o.) módosított irányelv.
(5) HL L 178., 2000.7.17., 1. o.
(6) HL L 101., 1998.4.1., 17. o.
(7) HL L 41., 2002.2.13., 20. o.
(8) HL L 9., 2003.1.15., 3. o.
(9) HL L 345., 2002.12.19., 1. o. A 2004/66/EK tanácsi irányelvvel (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.) módosított irányelv.
(10) HL L 145., 2004.4.30., 1. o.
(11) HL L 228., 1992.8.11., 1. o. A legutóbb a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.) módosított irányelv.
whereas